HOGYAN NEVELJÜK A SZÜLEINKET?

Sajnos a szülők nevelése nem olyan egyszerű, mint a kutyáké, macskáké, vagy a csótányoké. Tizenöt-húsz évig is eltarthat, amíg őseinkkel megértetjük, hogy nem ők nevelnek minket, hanem mi őket. Egy fókát például egy év alatt meg lehet tanítani arra, hogy labdát táncoltasson az orrán. Egy anya azonban évekig tartó könyörgéssel sem idomítható arra, hogy főzelék helyett mindig rántott húst készítsen újburgonyával.  Az apa nevű élőlénnyel sem könnyebb a helyzet. Rossz szokásairól, miszerint naponta képes megkérdezni, hogy: na, mi volt az iskolában? - a legrosszabb érdemjegyek és intők folyamatos szállításával sem lehet leszoktatni. Számtalan apró cselt és tudományosan kipróbált fogást sorolhatnánk fel, amelyek többé-kevésbé sikert hozhatnak a szülők nevelésében. Most a sikeres módszerek közül csak egyet említek, amellyel általában azonnali hatást válthatunk ki. Ez pedig az úgynevezett "szeretlek-technika". Nézzünk néhány példát: 1. Szülőanyánk óriása patáliát csap, mert nem mosogattunk el, pedig megígértük. Ilyenkor nedvedő szemekkel a szemébe nézünk, és tekintetünk sugarából az olvasható ki, hogy szeretlek anyu! A hatás holtbiztos. Megnevelt anyánk levegő után kapkod és elmosogat helyettünk. 2. Apánk dühösen rángatja lefelé a nadrágszíját, mert osztályfőnöki intőt kaptunk. Persze nem mi voltunk a hibásak. Az a hülye Csaba ütött vissza, de ezt őgysem magyarázhatnánk el az ősünknek. Sokkal jobb, ha mélyen a szemébe nézünk, és pillantásunk azt mondja: Mielőtt agyonversz, tudnod kell: szerettelek! Nevelési alanyunk szája ilyenkor tátva marad, zavartan babrál a szíjjel, mintha csak öltözni kezdett volna, és egy órán belül felemeli a zsebpénzünket. A szülők nevelése nagy figyelmet és sok munkát igényel, de megéri a befektetett energiát. A gondosan nevelt szülő kevesebbet kiabál, sokat mosolyog, tovább él és csak ritkán harap.

HOGYAN NEVELJÜK TAKARÉKOSSÁGRA A CSALÁDOT?

Szegény szüleink nagyon nehezen keresik meg a pénzt. Ne engedjük, hogy olyan butaságokra szórják el, mint amit a testvérünk szokott kérni tőlük! Minek például neki a bicikli? A bicikli veszélyes jármű. Megy vele a testvérünk az utcán, ki akar kerülni egy kutyát és nekimegy a villanyoszlopnak. Kész! Összetört a kerékpár! Kidobott pénz. Csak hasznos és értelmes dolgokat szabad vásárolni. Olyat, ami elősegíti gyermeki fejlődésünket és nem balesetveszélyes. Én például láttam, hogy lehet kapni egy egészen kicsi hordozható videómagnetofont. Van neki képernyője és elemmel működik. Külön kazettákat is lehet venni bele. Ez az, ami nagyon praktikus a családnak. Lehet mézni utcán, autóban, villamoson és vonaton. Az ilyesmiért érdemes félretenni a pénzt. Persze, ha egy efféle komoly dolgot akarunk venni, akkor takarékosságra kell nevelni az egész családot. Kezdjük az evésen. A fiatal szervezet igényli a fehérjéket meg a vitaminokat. A gyerekektől tehát nem szabad megtagadni a szalámis, sajtos zsemlét. De a szüleink már nem gyerekek. Az ő szervezetük hála istennek már erős: egy kis teával és pirítóssal jó kondícióban lehet tartani. Bár a folyamatos fogyókúra is javasolható, ha szeretjük a szüleinket, és még egészségesebb állapotban akarjuk konzerválni őket. Második takarékossági akciónk ez öltözködéssel kapcsolatos. A gyerekek számára elengedhetetlen megvenni a divatos holmikat, mert ha ócskaságokban jár, az iskolában kicsúfolják. Ez pedig a lelki fejlődásre károsan hat. A felnőttek azonban nem merik egymást kicsúfolni és lelkileg számukra már egyébként is mindegy. Teljes szívből dicsérhetjük tehát mamánk tavalyelőtti kosztümjét és apánk elegáns öltönyét, amelyen már szinte nem is látszik a torta, amelyet a születésnapunkon véletlenül rákentünk. A takarékosság harmadik pontja a szórakozás. Fontos, hogy a gyerekek moziba, színházba meg popkoncertekre járjanak, mert nekik még tanulni kell, meg szükségük van barátokra is. A szülők azonban már nyugodtan otthon maradhatnak, hiszen mindent tudnak, és barátaik is voltak, amíg el nem üldöztük őket, hogy ne minket zabáljanak ki a vagyonunkból. Ha mégis szórakozni szeretnének, nézegessenek minket. A gyerek a szülő számára a legnagyobb öröm. Végül is ha rá tudjuk nevelni a családunkat a felsorolt takarékossági módszerekre, akkor már nincs messze az idő, hogy megvehessük azt a kis praktikus hordozható videómagnetofont, amit bárhol nézhetek majd fejlődésem céljából.